Szülői felügyelet

A szülői felügyelet a gyermek és a szülő között fennálló, többnyire vérségi leszármazáson alapuló, családi kötelékből eredő természetes jogviszony, ami a szülők egyenjogúságán és együttműködési kötelezettségén alapul. Az együttműködési kötelezettség alapja, hogy a szülői felügyelet jogát a szülők akár együtt, akár külön élnek egymástól a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében egymással együttműködve kötelesek gyakorolni és ez kiterjed a gyermek fizikai gondozására, ellátására, neveltetésének biztosítására.   Az egyenjogúság elve alapján a szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogaik és kötelezettségeik egyenlők.

A szülői felügyelet tartalma és gyakorlása

A szülői felügyelet a gyermek érdekében gyakorolt jogok, illetve kötelezettségek rendszere, ami magába foglalja a gyermek: nevének meghatározását, gondozását és nevelését, tartózkodási helyének meghatározását, vagyonának kezelését, törvényes képviseletének ellátását és részére történő gyámnevezést és gyámságból való kizárást. A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság – eltérő rendelkezése hiányában közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt, de utóbbi esetben is kötelesek biztosítani gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét. A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására – miszerint a szülői felügyeletet egyikük gyakorolja – utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.

A bíróság a házasságot teljes és helyrehozhatatlan megromlása esetén a körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Erre akkor van lehetőség, ha a házastársak az ún. járulékos kérdésekben, így a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlásáról, vagy a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról is megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta. A házasság felbontása során a közös gyermek érdekét kell figyelembe venni. Ez magába foglalja, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának, vagy a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak a rendezése során elsődlegesen a gyermek érdekének kell érvényesülnie.

A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük, illetve a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

A közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Ha a különélő szülők egyes, a fentiekben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt. Speciális helyzet, ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására. Ha a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja, ebben az esetben különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.